Akár iskolás az ember, akár már végzett, a Harry Potter sorozat olvasását a várakozással, az írószervásárlással, az iskola első, még szokatlan hetével és izgalommal köti össze. Ellenállhatatlannak tűnik a késztetés, hogy várjuk azt a bizonyos baglyot. Szeretnénk megvenni az Abszol úton a könyveinket, pergament, talárt és esetleg egy saját háziállatot. A ládánkban képzeletben ott lapul a vonatjegy a kilenc és háromnegyedik vágányra, hogy utazhassunk haza: a Roxfortba. Alig várjuk, hogy találkozhassunk a barátainkkal, és hallhassuk az ő izgalmas tapasztalataikat is. Bár mi muglik sosem jártunk a Roxfortba, Harry történetén keresztül mégis azt érezzük, minden évben új Sötét Varázslatok Kivédése tanárt ismerhettünk meg, bujkáltunk Argus Filch és Mrs. Norris elől, hamar rájövünk, melyik tanárt kerüljük el, kinél maradjunk csendben és kihez szaladjunk, ha kérdésünk van. Attól függetlenül, hogy sosem tudhatjuk, milyen elvek szerint alkalmazták a tanárokat, szép számmal és változatosan voltak jelen hosszabb-rövidebb ideig az iskolában. Akár azért, mert ismerték a megfelelő embert, vagy szakértői voltak egy vagy több tantárgynak, vagy jó helyen voltak jó időben vagy csak simán ősidők óta tanítottak, minden egyes tanártól tanulhatunk valamit. Ebben a bejegyzésben ennek járok utána, kezem a szerintem legrosszabb professzorral és haladok előre egészen a legjobbig.
