(Aki nem olvasta a Trónok harca c. könyvet, annak most szólok, az éj sötét, és tele cselekményleírással!)
Az olvasmányaimban ritkán jön szembe olyan karakter, mint Rhaegar Targaryen, aki A tűz és jég dala regényfolyam egyik legfontosabb szereplője, annak ellenére, hogy a
könyv eseményei előtt meghalt. Pontosan nem tudhatjuk már meg, milyen volt valójában, mi mozgatta őt, tetteinek eredménye mégis erősen befolyásolja a Westerosban zajló eseményeket évekkel a halála után is. Őt nem látjuk, csak azt, ahogyan mások emlékeznek rá. Mivel mindenki a maga módján látja, és senkit sem hagy hidegen a személye, elég vegyes kép rajzolódik ki előttünk: egy hamisítatlan aranyifjú, művelt polihisztor, páratlan harcos, hataloméhes koronaherceg, romantikus lovag, művészlélek, kegyetlen erőszaktevő, az utolsó sárkány… Az élete egy ellentmondásokkal teli történet. Ahhoz, hogy lássuk, hogyan lehet egy halott embernek ilyen erős befolyása az élők felett, érdemes közelről megnézni, mi történt vele, milyen hatások érték, milyen érdekek befolyásolják a róla kialakult véleményeket.
Dave Eggers szépen összegyűjtötte századunk nagy fejlesztéseit, azoknak következményeit, társadalmunk problémáit, kérdéseit, ezek köré megálmodta a Kör nevű fiktív céget, majd miután alaposan körbejárta, megrágta és kiköpte. Így született meg ez a maga nemében egyéni könyv, ami végig aktuális témákat vizsgált meg több nézőpontból és izgalmas beszélgetésekkel, apró, óvatos lépésenként jutott el a kimondottan optimista hangvételtől a hátborzongatóan negatív lehetőségekig. Sok apró részlettel kapcsolatban napokkal az olvasása után is el lehet gondolkodni. A történet által elénk tárt világ egyszerre utópisztikus, frusztráló, kézzel fogható, modern és rendkívül aggasztó. Olyan érzést kelt, mint lassítva végignézni egy balesetet, ami ellen teljesen tehetetlenek vagyunk, mégis tönkreteszi mindazt, amit kemény munkával felépítettünk. Ha választhatnék, hogy melyik kortárs könyv legyen kötelező olvasmány fiatalnak és idősnek, én A Kört választanám, mert:
