“Nincs igazság, amíg a nem érintettek ugyanúgy fel nem háborodnak, mint az érintettek.”
Benjamin Franklin
Ma már egyre elterjedtebb kritikai szempont filmeknél és könyveknél is a kulturális sokszínűség és az egyes csoportok megfelelő számú és minőségű prezentálása. Ez fontos szempont egy olyan korban, amiben nagy a rasszok, vallások variálódása, a globalizáció szabad(abb) munkaerő áramlással társul, és kiemelt kérdés a migráció, a tolerancia és az együttélés. Ez hozzátesz a realitásunkhoz, hiszen nem vagyunk egyformák, mind egy nagy skálán helyezkedünk el. Ahogy nem lehet egy műben minden jellem egyforma, úgy a külsőségek sem, amik ugyanúgy alakítják a személyiségünket, mint a tapasztalataink. Ezekről minden országban más a vélemény, attól függően az adott országban mennyire vannak jelen az ezzel kapcsolatos problémák, mennyire határozzák meg az ott élők mindennapjait és mennyire nyitottak erre a beszélgetésre. Már egyre többen foglalkoznak azzal, hogyan ábrázolnak kitalált karaktereket, mennyire közelít a fikció a valósághoz. Mert akár tudatosan, akár tudattalanul, de minden történet, amit befogadunk, befolyásolja a gondolkodásunkat, nem csak a saját identitásunkról, de a másokhoz való viszonyunkról is. Ezért érdemes nagyon óvatosan közelíteni egy adott csoporthoz, nem mindegy, kiről milyen képet mutatunk emberek tömegeinek. Az egész lényege szerintem, hogy ne fessünk másokról olyan képet, amit mi sem olvasnánk / látnánk szívesen magunkról.
